A Merengő eredete a 2000-es évjáratra vezethető vissza. Cégalapítás előtti állapot, kis házi pince és a kollégák háztáji cabernet franc ültetvényei a Merengő dűlőben.
A gondosan termesztett szőlő a kis pincébe szüretelődött és megérve Merengő cabernet franc néven került palackba. Majd jött a 2002, a St. Andrea birtok alapítása és érkezett a kérdés: Vajon lesz-e Merengő?
A válasz a fentebbi sorokból kiderülhet. A koncepció tudatosodott, csak a legjobb bikavérnek lehet a neve Merengő! Így születtek meg sorra a 2002, 2003, 2005, 2006-os superior bikavérek.
Most viszont az az érdekes helyzet alakult ki, hogy a 2007-es Merengő borunk tisztán termőhelyi bor, melyhez teljes egészében a Paptag dűlő adta hozzá az alapagyagot. Ízes, krémes, bársonyos, likőrös érzetű. Határozottan termőhelyi jellegű, mely minden évben sűrű, lágy tónusú, húsos, tartalmas, szinte harapható borral ajándékoz meg minket. Barátságos szövetessége és sokrétegű ízei különösen szép ihatóságot adnak.
Ez a bor megérdemli a felkiáltójelet! Főként pinot noir, különlegességekkel (turán és alibernet) és klasszikusokkal (kékfrankos, cabernet franc) színesítve. Kedves, gyümölcsös illat piros bogyósokkal, könnyedség, friss savak, kis cserző, jó zamatú, igazán jó ivású bor. Bortársaság 2008
"Ha van az egri borvidéknek, sőt - szubjektivitásunk előre bocsátásával – az országnak, emblematikus vörösbora, akkor az a Merengő. Ha az ötcsillagplusz értékelést kapott borokkal összehasonlítjuk, csak egyedülálló stílusát lehet kiemelni. Itt minőségi különbséget kimondani oktalanság, csak a stílusok váltakozhatnak. Ha az idő egy ötpluszos bort tíz évvel jutalmaz, a másikat tizenöttel-hússzal, akkor majd egy tárgyilagos érvet kimond a Természet. De addig? Ennek a Merengőnek a bírálatakor még talán kezdetű kritikai megjegyzés sem hangzott el. Makulátlan bor olyan erényekkel, amely ember és természet együttműködéséből sem szükségszerűen jön létre. Vele kapcsolatban a felsőfokú jelzők bármelyike indokoltan használható. A tökéletes elegancia és a harmónia megtestesítője. (Megfigyelhető, hogy az utóbbi a Borkalauzban ritkán használt fogalom) *****+" Borkalauz 2009
Elismerések:
A Magyar Tudományos Akadémia Csúcsbora 2009
Ezüstérem – International Challenge du Vin 2009, Bordeaux
Csúcsbikavér, Gál Tibor Bikavér emlékdíj – X. Pannon Bormustra 2009
Illatában lila virágok, ibolyás-földes jegyek, utóízében zöld fűszernövények. Meglepően nagy és koncentrált test, középen barátságos, édeskés érzet. A végén növényi jelleg. Gusto magazin 2007/10.;
Csak egy birtokbor írhatjuk álszerényen. Komplexitása ugyanis szembetűnő. Ha rendezi sorait, nagyon sokoldalú és keresett bor lesz. Kiemelném intenzív gyümölcsösségét, finom tanninjait és fogyasztásra ösztönző sima-krémes állagát. Borkalauz 2009 ****
Finoman fűszeres illat, gazdag savkészlet ígéretével. Határtalan elegancia, buja, meleg, élénk és gazdag bor. Kitűnő egyensúlyú, finom savakkal, közepesnél nagyobb test, mindene a helyén. Hódító. Borkalauz 2009 *****
Több szellőztetést igényel. Dekantálni kötelező. Savai magasabbak, mégis könnyed, jól iható, fejlődése várható. Most jó zamatos, gyümölcsei frissek, pinósak. Gusto magazin 2007/10.
.
.
.
